A lábtenisz története

Nemzetközi előzmények

A lábteniszt a labdarúgás kiegészítő sportágaként már a múlt században játszották utcákon, tereken. Európa több országában (Csehország, Szlovákia Magyarország, Németország, Svédország, stb.) is kedvelt játék volt. Természetesen minden ország a saját szabályai szerint űzte e népszerű sportágat.
A játék színvonala Csehországban, majd Szlovákiában érte el a legmagasabb szintet. A csehek már 1922 óta jegyzik ezt a sportágat, amit akkor még kötélen keresztüli futballnak neveztek. 1940-ben megjelent a lábtenisz első szabályzata. Ettől kezdve a sportág népszerűsége északi szomszédunkban is rohamosan növekedett. Az eredetileg kedvtelésből űzött játékból fizikai és taktikai téren is igényes, komoly sportág vált. A lábtenisz fontos mérföldkövének számított az 1987-es esztendő, amikor a svájci Biel-ben megalakult a Nemzetközi Lábtenisz Szövetség (akkori nevén IFTA, ma FIFTA). Minthogy a lábteniszt a különböző országokban más-más szabályok szerint játszották, szükségszerű volt egy nemzetközi szabályzat létrehozása. Ezt 1989-ben el is fogadták, ám a két évvel később rendezett közös magyar-svájci Európa-bajnokságot mégis a rendező országok szabályai szerint bonyolították. Ez a szabályrendszer 1995-ig volt érvényben.

A sportág hazai története

A lábtenisz legelső változatát, a királyaftát már a múlt század elején is játszották. A harmincas évek közepén a focisták kedvelt kiegészítő játéka volt a tengó. Ez abban különbözött a királyaftától, hogy egy rúd vagy egy háló segítségével két részre osztották a pályát, és a játékot immár párban űzték, míg az aftában a négy játékos egyedül volt. A hetvenes évek közepétől az ország különböző részein, elsősorban strandokon kezdtek el lábtengó versenyeket szervezni, ahol az irányadó szabályokat mindig a helyi sajátosságokhoz igazodva a rendezők határozták meg. Az idők folyamán látogatottsága révén kiemelkedett, és mintául szolgált a siófoki torna, melynek győzteseit már igazi országos bajnoknak ismerték el. Ekkor már előszeretettel alkalmazták az ott érvényes szabályokat más versenyeken is. Ebben az időben még nem alakult meg az egyesületeket összefogó magyar szövetség, így természetesen kizárólag ezzel a céllal alapított egyesületek sem léteztek. A szövetség megalakítása akkor vált égetően szükségessé, amikor kiderült, hogy más országokban is űzik ennek a sportágnak valamilyen válfaját. Az 1987-ben megalakult Nemzetközi Lábtenisz Szövetség jogosult kiírni a nemzetközi versenyeket a tagországok válogatottjai számára. A Magyar Lábtenisz Szövetség 1990-ben alakult meg váci székhellyel. Jelenleg Szolnok városa ad otthont a szövetségnek.
A sportág helyzetét ismerve remek eredményekkel büszkélkedhet a hazai lábteniszsport. 1991-1994-ig a világversenyeken remekül szerepeltek a magyar lábteniszezők. Egyéniben két Európa-bajnoki és egy világbajnoki aranyat szereztünk. Páros és hármas szakágban összesen egy aranyat, egy ezüstöt és egy bronzérmet mondhattunk magunkénak.
Később számunkra kedvezőtlen irányba változtak a nemzetközi szabályok, így eredményességünk visszaesett. Mára azt mondhatjuk, hogy elindult az utánpótlásképzés, aminek eredményét már a 2009-es I. Női és Ifjúsági Lábtenisz Európa-bajnokságon is láthattuk.